Egy siket és egy nagyothalló vendég látogatta meg az óvoda egy-egy csoportját.

Mariann nénivel arról beszélgettünk először, hogy mi mennyi mindent hallunk. Az utcáról beszűrődő zajokat, a folyosón zsibongó gyerekeket, a leeső tárgyakat a telefont és még sorolhatnánk. A legfontosabb persze a másik ember beszéde.

Hogyan kommunikál, aki nem hall? Mutogat? Nem, JELEL! Próbáltunk mi is jelelni. Léggömb, virág, zsiráf, kutya, cica. Nem is olyan nehéz. A végére úgy belejöttünk, hogy még a "Nyuszi ül a fűben" éneket is tudtuk jelelni!